Rendeletcsomag van, a megvalósításhoz pénz nincs
Az afrikai sertéspestis jó ideje veszélyt jelent a romániai sertésállományra. Nem csak a fertőzöt, vagy fertőzőttnek vélt nagy számú állat elpuszítítása okoz gondot, hanem az is, hogy a húsfeldolgozó cégek egyre kevésbé bíznak a hazai alapanyagban.
A betegség megfékezése érdekében a Speciális Veszélyhelyzetek Tanácsa 2018. augusztusában fogadott el egy kiegészítő rendelkezéscsomagot a járvány megállítása érdekében, amelyben az is szerepelt, hogy a felelős szervezetek – a víz- és erdőügyi minisztérium illetve az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság – az elfogadást követő 12 órán belül a pénzügyminisztériumnál kérelmezi a szükséges pénzalapok kiutalását.
“Többször is hangsúlyoztam, hogy mennyire operatív és határozott fellépésre van szükség a sertéspedtis felszámolása érdekében. A szóban forgó rendelkezéscsomag elfogadását gyakorlatba kell ültetni, de még mindig nincsenek meg a szükséges pénzalapok. A rendelkezések elsősorban a vadászati egyesületeknek adnak feladatokat, hogy a vaddisznók kilövésével mérsékeljék a betegség terjedését. Ám ezek az egyesületek nem rendelkeznek még mindig azokkal az összegekkel, amire a végrehajtáshoz szükség lenne. Emiatt intéztem több kérdést is a víz- és erdőügyi minisztériumhoz és az állategészégügyhöz” – mondja Magyar Lóránd parlamenti képviselő.
A rendelkezés szerint a kilőtt vaddisznótetemeket megfelelő mélységben kell elásni. A vadászati egyesületek nem rendelkeznek a megfelelő gödör megásásához szükséges markológéppel, ráadásul több napon keresztül több helyszínen kellene ássanak. A kilőtt állatokat ugyan rövid távon lehet szállítani, de nincs határozat arról, hogy a nagyobb, 40 kilogrammnál súlyosabb állatokat mivel szállítsák, sem arról, hogy az üzemanyag-költségeket és a szükséges emberi erőforrást milyen összegből fizessék. Az sem tisztázott, hogy a gödrökbe szórt fertőtlenítőszereket a rendelet szerint megnevezett megyei tanácsok honnan biztosítják.
A vaddisznók kilövése kárt jelent a vadásztársaságoknak. Kártérítésről ír a rendelkezéscsomag, ám egy konkrét törvény, vagy gyakorlatba ültetési határozat nem létezik. Nem tudni tehát, hogy hogyan zajlana a kártalanítás, különösen, hogy a vaddisznók ára sem egységes: a nagy agyarral (trófeával) rendelkező kanok ára kifejezetten magas.
„A legfontosabb kérdés az, hogy mikor lesz pénz a rendelkezésben foglaltak elvégzésére. A pedig már csak költői kérdés, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnak hogyan sikerült a házisertések esetében meglehetősen gyorsan kidolgoznia egy kártérítési procedúrát míg a víz- és erdőgazdálkodásnak máig sem” – nyilatkozta a képviselő.
